Blog

Szarvaskő Vára

A vár története

A mai Döbrönte és felette magasodó sziklaszirt az Árpád-korban a Csák nemzetség ősi birtokaként, az ugodi vár uradalmához tartozott. A birtokot előbb Tördemici Fehér Pál, majd 1330-ban a Szalók nembeli Himfyek szerezték meg. A vár első épületeit Himfy Benedek építtette 1367-1374 között. A vár legkorábbi említése “Zarwaskw castrum”, azaz Szarvaskő Vára alakban maradt fenn, a Himfyek címerállatából, a szarvasból eredeztethetően. A Nagy Lajos király oldalán nagy ívű politikai és katonai karriert befutó Himfy Benedek bolgár bán, kora legjelentősebb hadvezére csak keveset tartózkodott a várban, így annak bővítésére is csak később, a XVI. században került sor. A vár XV. századi története birtokperek és hatalmaskodások sokasága, emiatt joggal nevezhetjük a várat rablólovagok fészkének ebben az időben. Debrenthei Tamás odáig merészkedett, hogy 1464-ben kirabolta a pannonhalmi apátságot, amire Mátyás király teljes birtokvesztő ítélettel válaszolt. Bár 2 év után ismét a család kezén a vár, az 1480-as évek közepéig az anyagi gondok miatt háromszor is elzálogosítják a birtokot. Himfy Imre lányát, Himfy Orsolyát Essegvári Ferenc, a szomszédos Bánd várának ura vette feleségül, így a Himfy család 1502-ben bekövetkezett fiúági kihalása után a döbröntei birtok tulajdonosa Essegvári lett. Bár Himfy Imre építkezései is adatolhatók 1490-ből, 1496 körül tűzvész pusztít a várban. Veszprém 1552-es eleste után a kor harcászati igényeinek megfelelően ágyúrondellával és új bejárattal bővítik. A török időkben a Nádasdy Tamás nádor vezette Győri Főkapitányág védelméhez járult hozzá, a védelmi vonal második vonalát erősítette, bár jelentősebb ütközetről nem tudunk falainál. Őrsége 5-6 lovas és 10-15 gyalogos. Az Essegváriak 1586-ban bekövetkezett fiúági kihalásával a vár régi szerepkörét (családi rezidencia, kincstár és okirattár) nem nyerte vissza. A teljes vár felhagyása valószínűleg a tizenöt éves háború idején, pontosabban 1594-1598 között, Pápa és Győr török uralma alatt következhetett be. Épületei azóta romlanak és pusztulnak, a falu XVIII. századi német telepesei házaik építéséhez a köveket elhordták. Állagmegóvó munkák 1990-ben és 2001-ben zajlottak a várnál, de a teljes állagmegóvás még várat magára.
Az erősen lepusztult várra először Rómer Flóris figyelt fel a 19. század második felében. Az ő hagyatékában maradt fen a vár első ábrázolása és felmérése is, Hencz Antal keszthelyi építész munkájaként. Rómer „A Bakony – terményrajzi és régészeti vázlat” c., 1860-ban megjelent művében foglalta össze a vár addig ismert középkori történetét.

Ferenc tamás grafikája

Nyitva tartás

Szarvaskő Vára egész évben szabadon látogatható. A vár bemutatása (idegenvezetés) kérhető Sós Andrásné várkapitánytól. Tel: +36 30 282 8961.

Belépőjegyek

Belépőjegy nincs. A vár alatti Szarvasház Turistaház és Oktatóközpontban (8597 Döbrönte, Fő u. 31.) a várral kapcsolatos kiadványok megvásárolhatók, a várat bemutató vezetések is innét indulnak.

Forrás: www.dobronte.hu

A környék kitűnő túrázási lehetőséget tartogat a kirándulók számára. Kellemes sétával elérhető innét az Ödön-forrás is.

Gannai Szent Kereszt Felmagasztalása templom

A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.

Leírás:
A templom központja a felmagasított szinten elhelyezkedő kör alakú hajótér, melybe négyszögletes előcsarnokon át lehet bejutni. A bejáratot két kétkarú lépcsőn és egy kétoszlopos portikuszon keresztül lehet megközelíteni. A portikusz tetején egy timpanon látható, melynek akantuszmotívuma a templom egyedüli külső dísze.

Az épület központi tömegéhez kétoldalt egy-egy négytengelyes szárnyépülettel csatlakozik két zömök, háromszintes torony. A templom homlokzata kiegyensúlyozott és zárt, a hátsó nézet a kismartoni kastély Moreau által tervezett, de teljesen nem kiépített kerti homlokzatára hasonlít.

A hajó lapos kupolája kazettás-rozettás festést kapott, a római Pantheonhoz hasonlóan. Körben Keresztelő Szent János, a gyermekét tartó Madonna, Szent Péter, Szent Pál, Szent József életnagyságú szobrai, Szent Anna és Szűz Mária kettős szoborcsoportja, valamint domborművek láthatók. A vörösmárvány lépcsővel megemelt oltár a templomhajó főtengelyében szabadon áll. A tabernákulum fölött Krisztus töviskoszorúját tartó Madonna szobor.

Az altemplom kupolája és oltára

A hajó alatt itáliai keresztelőkápolnákat idéző, félig földbe süllyesztett kör alakú kripta található, melynek kupoláját nyolc karcsú oszlop tartja. A középen elhelyezett kör alakú márványoltár feszületének mindkét oldalán függ korpusz, így kétoldalt egyszerre két pap mondhatott szentmisét, az egyikük fehér miseruhában az élőkért, másikuk feketében a holtakért.[1] Az oltár latin feliratának magyar fordítása: „Krisztus a világ megváltója, aki saját vérével a megbilincselt lelkeket megszabadította és meg is tisztította.” A kápolna csehboltozatos kerengőjéről közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat tartalmazó oldalfülkék.

Forrás: wikipedia

A Templom és Mauzóleum kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható!
Elérhetőség: +36 30 304 3362

Jegyárak (mely az idegenvezetés díját is tartalmazza):

Felnőtt: 500Ft/fő
Diák: 300 Ft/fő

Forrás:www,ganna.hu

Tags: Kirándulás, Mauzóleum, Vár