Pápa város története
Az újkőkortól (neolitikum) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben.
Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A települést először 1214-ben említik oklevélben (MNL OL DL 91934). Ekkor II. András Nóráp egy részét eladományozta János fia Hektornak. A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam, quae venit de Papa”). A település már ekkor udvarnokispánsági központ, és főesperesi székhely, ami kiemelte a környék többi települése közül. A XIII. század végén betelepített hospesek révén megindulhatott a városias fejlődés útján. Régészetileg bizonyítható, hogy a XIV. század legelején városias külsőt kapott (kialakult a Fő tér, lényegében a mai kiterjedésében). A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kerekedő város, a Fő téren a korai templom helyére reprezentatív katedrális épült. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek. Magasan Veszprém megye legnépesebb települése ekkor.
A város fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírt a Tapolca patak, amely a város mai területén egykor több mint egy tucat malmot hajtott. A XX. század végén a bauxittermelés miatt a patak elapadt, igaz később visszajött a vize, de a malmok jelenleg inkább csak látványosságként, mintsem működő valójukban lelhetők fel a városban.
Maynzeck János Henrik térképe Pápa belsővárosáról az 1730-as évekből.
A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni (kisebb megszakításokkal), azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.
Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták a magánvállalkozásukat. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget.
A Fő tér megújítása 2011 és 2013. június 14.[9] között megtörtént. A megújult Esterházy kastély főépületének átadására 2015. április 17-én került sor.[10] 2019. szeptember 28-án került sor a Esterházy Kastély újjá alkotott, díszes kovácsoltvas kapujának az átadására: Egy pápai jelkép újjá született.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/
